Kenyérmesék I.

Munkába menet olykor megálltam a Vucciria piacon a pékségnél, hogy csokipöttyös brióst vegyek reggelire (édes élet... Jut eszembe, számomra elképesztő, hogy az olaszok reggelire csak édes dolgokat képesek enni. Tejeskávé pár szem keksszel az év 365 napján át. Ha egyszer arra lépnék be a konyhába, hogy a férjem mondjuk vajas pirítóst reggelizik, tudnám, hogy itt a világvége. Felvágottat még világvége esetén sem tudnék a kenyerére képzelni, az túlontúl abszurd lenne. Ezek után gondolhatjátok, micsoda megrökönyödést váltottunk ki családommal, amikor szicíliai nyaralásunkon egyik reggel előszedtük az előző estéről maradt rántott húst pritaminpaprikával. (Hogy teljes legyen a kép: az olaszok semmilyen körülmények között nem fogyasztanak nyers paprikát.) Barátaink eme kedélyes magyaros kirakodásra léptek be. Én olyan döbbent arckifejezést sem azelőtt, sem azóta nem láttam... Az incidenst máig csodálattal vegyes borzalommal emlegetik, a hasára gombot varró indiai fakírral egy sorban.)

No de kissé elkalandoztam. Mondom egyszer a péknek, mennyire szeretem én azt a verset, ami a papírzacskóikra van nyomtatva. Azt mondja:
-Milyen verset?
Mutatom neki, olvassa, majd megjegyzi:
-Ezt Mussolini írta.
Azóta már nem szeretem annyira, mint mielőtt megtudtam, kitől származik, de ha megpróbálok elvonatkoztatni a szerző személyétől és csak a szavakra figyelek, még mindig megcsillan valami a mélyén.



Amate il pane
cuore della casa
profumo della mensa
gioia del focolare

Onorate il pane
gloria dei campi
fragranza della terra
festa della vita

Rispettate il pane
sudore della fronte
orgoglio del lavoro
poema di sacrificio

Non sciupate il pane
ricchezza della patria
il piú santo premio
alla fatica umana

~~~


Szeressétek a kenyeret:
az otthon szíve az,
az étel illata,
a tűzhely öröme.

Tiszteljétek a kenyeret:
a mezők dicsősége az,
a föld illata,
az élet ünnepe.

Becsüljétek a kenyeret:
a homlok verejtéke az,
a munka büszkesége,
az áldozathozatal verse.

Ne pazaroljátok a kenyeret:
a haza gazdagsága az,
legszentebb jutalma
az emberi fáradságnak.