Tündérek élnek körülöttem. Egy mesehallgató-jegyzetelő tündér már szólt, hogy feltétlenül nézzem meg az Ámor és Psziché-kiállítást, de a költözködés körüli hercehurca miatt (amit még el fogok mesélni) nem került rá sor. Ma aztán Ildikó-tündér a hóna alá szedett, és elvitt a kiállításra, mielőtt hétfőn bezárna.
kép innen
A Scalával szemközti Marino-palota előtt ilyen sor kígyózik, mióta csak megnyílt az ingyenes kiállítás. A Louvre-ból érkezett Canova Álló Ámor és Psziché nevű szobra, valamint Gérard Ámor és Psziché című festménye. A palota belsejét zöld padlószőnyeggel és zöld fénnyel egyfajta kertté varázsolták. Egykor a kertekben sétálva szórakoztatták egymást mesékkel a nemes hölgyek és lovagjaik; ma nekünk meséltek az idegenvezetők.
Psziché halandóként sosem nézhetett az isteni Ámor szemébe, különben menten szörnyethalt volna
Psziché neve görögül kettős jelentéssel bír: lelket ugyanúgy jelent, mint lepkét. Milyen meghitt, bizalomteljes, odaadó és elfogadó pillanat, amikor Psziché a lelkét lepkeformában Ámor kezébe adja...
Egyik mesetársamnak ez a meséje! Elküldöm neki a bejegyzésed linkjét hadd lássa!
VálaszTörlésMegint kaptunk Tőled valami szépet! Köszönjük.
VálaszTörlésigazán sajnálom, hogy nem járok nálad gyakrabban, akkor talán erről a kiállításról se maradtam volna le...gyönyörű kiállítás, csodás lehetett élőben!
VálaszTörlés