Kívánságlista helyett

Valami zűr van a számítógépünkkel; a Google Crome nem enged belépni a blogomba, az Explorer beenged, de nem hagy képet csatolni, a Firefox képet is hagy csatolni, viszont nem érzékeli a sorkihagyást, azaz ömleszti a szöveget. Gyanítom, ezzel nem fogok egyedül boldogulni...

Ez csak egy kis zárójeles felütés volt a bejegyzés kezdetén; nem erről akartam írni. Hanem arról, hogy mennyi szépséges dolog kerül a szemem elé nap mint nap, amik szeretnének felkerülni a kívánságlistámra. Amit nem is vezetek, merthogy ami igazán megfog, azt úgysem felejtem el, amit meg elfelejtek, az ugye nem is érdemes feljegyzésre. Ma valahogy kedvem támadt megörökíteni azt a két dolgot, amire az imént bukkantam a neten. Nem feltétlenül azért, hogy egy napon szert tegyek rájuk; inkább csak gyönyörködés végett. Ezért lett a neve Kellemtár - kívánság, birtokvágy nélkül. (Na jó, nem bánom, azért éppen el is fogadnám ezeket, ha muszáj lenne...)

Az első (ami valójában rögtön kettő) könyvmániás lévén nem is lehet más, mint könyv. A Cser Kiadónál jelent meg Selmeczi Kovács Attila és Tasnádi Zsuzsanna munkája, a Régi magyar mintakincs című kötet, valamint ennek egy naptárformátuma az idei évre.

A másik, ami ma ámulatba ejtett, az egy norvég származású hölgy, Astrid álomszép szőnyege:

A legjobban viszont annak örülök, hogy bár minden nappal új vágyak is születnek a régiek mellé, azért mégis az ajándékok vannak túlsúlyban. Azt hiszem, ez többet ér, mint egy hosszú, kipipált kívánságlista.