2013. december 1., vasárnap

Advent első gyertyájára

Különleges adventünk van az idén; különlegesen szép, egészen feledhetetlen. A várakozás most új értelmet kapott, hiszen karácsonyra várjuk Idát. Közben pedig annyi ajándékot kaptunk az elmúlt hetekben, hogy az ünnep fénye már egy hónapja bennünk ragyog.

Elhagytuk szeretett Baggiónkat, a milánói városrészt, ahol a körülöttünk élők szeretete puha vattaként bélelte ki átmenetinek bizonyult fészkünket. Bár szomorúak voltak az elköszönés pillanatai, mégis tűzijátéknak tűnt a sok szeretetteljes megnyilvánulás és megható szó miatt, amit barátainktól kaptunk. Szívemben őrzöm örökké a tekinteteket és a szavakat, amikkel megajándékoztak. A férjemnek önként felajánlott segítséget a költözködéshez. A mesecsoportos hölgyek - immár barátnőim - írását, akvarelljét. Tiziana, a könyvesboltos (akinél mesélhettem) mesekönyv-ajándékát, "hogy a mesekutatás folytatódhasson". Claudio festményét a csónakról, amit a születésem évében festett egy kis szigeten, és amire emlékezett, hogy nekem az mennyire tetszik. A meditációs csoport búcsúvacsoráját, a csoportvezető testvéri szeretetét. A szomszédaink könnyeit-bánatát, amikor megtudták, hogy elmegyünk. A Baggióban töltött három évünket, melyben rémes és boldogságos időszak is volt. 

Amikor ma este meggyújtom a kicsivel az első adventi gyertyát a koszorún, amit idén először készítettünk együtt, hálát fogok érezni azért is, hogy most itthon lehetünk Magyarországon. Amiért második kislányunk itt fog megszületni. Amiért a nagyobbik kipróbálhatja a magyar ovit (amit összehasonlíthatatlanul jobban élvez és szeret, mint az olaszt). Amiért fürödhetünk a szűkebb és tágabb családunk szeretetében. Amiért a múlt héten egészségesen világra jött unokatesóm első kisfia. Amiért olyan szülésznőt találtam, amilyet szerettem volna. Amiért csodás napsütés dédelgetett ma minket, amíg a kertben kislányommal növényeket gyűjtöttünk a koszorúhoz.

S kaptunk még egy régóta, hőn óhajtott ajándékot a bőkezű sorstól. Kiderült végre, mi van a kanyaron túl, és lám, az lapult mögötte, amit legmerészebb álmainkban kértünk. Egy új kaland vár ránk, ami közelebb visz végre bennünket ahhoz a házhoz ott az erdő közelében. Férjem új  munkája révén hamarosan utazunk: Szaúd-Arábiában töltjük a következő időszakot. A világjáró család újabb élményeiről olvashattok majd; reméljük, ott is otthonra találunk. 

Mindenkinek szép adventet, boldogságos ünnepvárást és sok megköszönnivalót kívánok szeretettel.  


  

7 megjegyzés:

  1. Jó volt olvasni soraidat. Nagyon sok változáson mentetek keresztül mióta olvastalak. Kívánok nagyon sok boldogságot és jó egészséget ! Boldogságos babavárást kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Osztozom a várakozás örömében: mi is karácsonyra várjuk 5. kis unokámat... Kisebbik fiam második gyermekét.
    Jó egészséget, sok boldogságot kívánok!!

    VálaszTörlés
  3. Minden jót kívánok neked, szép ADVENT-i várakozást

    VálaszTörlés
  4. Végre hallottam rólad.Nagyon szép emlékek, élmények amikről írtál! Minden jót kívánok nektek új utatokon! Tényleg világjáró család vagytok, ahogy nevezted is magatokat. Magyar óvoda, végül is az anyanyelv..., s kívánom neked ott is találd meg azt a csodavilágot amit Baggioban teremtettél magad körül. Szeretettel.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon boldog elkövetkezőket kívánok Nektek, sok-sok csodát még - lesz is, hiszem. Áldott, szép várakozást kívánok!

    VálaszTörlés
  6. Legyen békés és örömteli ez az igazán különleges Advent..:)

    VálaszTörlés
  7. Milyen csudálatos is ez az idöszak Nektek!!! Èlvezd ki minden pillanatát! A készülödéshez pedig eröt és hitet kívánok, nagy szeretettel Salzburgból!

    VálaszTörlés