Tegnap véletlenül én is láttam az olasz-német meccs második félidejét. Nem akartam pedig, mert nem érdekel, de történt, hogy elindultam a haverokkal egy dokumentumfilm-vetítésre az egyik cascinába. A cascinák Lombardiára, a Pó-síkságra jellemző mezőgazdasági épületegyüttesek, amik mára nagyrészt elhagyatva állnak, illetve nagy divat mostanában felkarolni egyet-egyet és mindenféle közösségi eseményeket szervezni bennük (de van, amelyikben állatokat tartanak). (Szicíliai megfelelője a casolare, de ott nem szerveznek bennük közösségi eseményeket, viszont nincs is ennyi elhagyatva belőlük.)
a tegnapi helyszín: Cascina Sella Nuova (képek a Google-ról)
Na, egy ilyen cascina udvarára mentünk filmet nézni, de történt, hogy a film előtt ott is a meccset adták le. Sajnos nem volt nálam a fényképezőgép, így muszáj vagyok leírni, hogyan nézik Milánóban jobb esetben a meccset.
A bozótosban állították fel a kivetítőt, a fiúk egy rakás összecsukható széket is hoztak, azokat szépen besorjázták a fák tövébe. Hűtőládában sör is érkezett. A meccs internetről ment, a szúnyogok meg szinte sűrű felhőkben szálltak. Csalán csak odébb nőtt, és most már a brazil lány is megtanulta, hogy néz ki. Voltak megjegyzések is a meccs alatt, főleg a kommentátor kapott súlyos szavakat amiatt, amiért elég sok hülyeséget összehordott. A számítógép néha persze megpróbált pihenő állapotba térni és elsötétült; olyankor az egyik fiú felpattant és lóhalálában vágtatott oda hozzá megmozgatni az egeret. Amikor a kép visszatért, karját diadalmasan a magasba lendítette, a többiek pedig úgy megéljenezték, mintha legalábbis gólt rúgott volna.
A dokumentumfilmet már nem vártam meg, mégsem csalódottan jöttem haza.
(Utóirat: hazafelé bicikliztünk a brazil lánnyal, amikor összetalálkoztunk három gimnazista fiúval, talpig olasz zászlóban. Ránk néztek, és azt kérdezték: "németek vagytok?". Majd biztos bevallanám a vereség estéjén Olaszországban, ha német lennék... Bár lehet, hogy megvigasztaltak volna. :D )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése