Harry F. 1919-ben született, ő volt a tizedik gyermek a családban. 15 évesen kezdett dolgozni, kifutófiúként kezdte, boltvezetőségig vitte. Megélt sok mindent, nehéz időket, szebb napokat, volt keserű és boldog, mint bárki más. Élete szerelmét feleségül vehette; hogy 57 együtt töltött év után ő ment el előbb, sosem heverte ki. Születtek gyerekeik, egyik fiuk bűvész lett. A színpad Harry-től sem állt távol; szeretett énekelni és táncolni, engem is mindig el akart csábítani egy slow fox-ra, ahányszor csak bejött a boltba, márpedig hetente jött. Végül sosem táncoltunk, akkor már bottal járt, és úgy is csak nehezen, apró tipegő-táncoló léptekkel, dülöngélve. Szilveszterkor fellépett, Elvis Presley-számokat adott elő, imádott szórakoztatni, szerepelni. A 90. szülinapjára hatalmas bulit szervezett, ott is énekelt.
Összességében boldog élete volt, és boldog volt a halála is. Egy szép nyár után, 2010-ben halt meg; reggel 8-kor barátok érkeztek hozzá látogatóba, s miután elmentek, délelőtt 11-kor ő is elment. Csak tegnap tudtam meg.Harry papírra vetette életének egy részét; szerette volna, ha nyomtatásban is megjelenik. Ezt nem ígérhetem, Harry, de itt most megidéztelek egy pillanatra; remélem, valahol mosolyogsz.
The wonder of you (Elvis)
Kedves Laura!
VálaszTörlésSzeretnélek meglepni egy díjjal, kérlek nézz be hozzám!
Chiara
Egy újabb szép történet! Még, még kéretik írni, olyan jó olvasni. örülök, hogy jártál nálam. Egyébként ez a bácsi? ...:-D tudod? :-D Nem mintha gond lenne, csak az a fránya kíváncsiság. Persze a történet szempontjából teljesen mindegy.
VálaszTörlésnna tessék figyelmetlen vagyok. "Bejött a boltba"...akkor már mindent tudok!!
VálaszTörlésKedves Csilla, nagyon szépen köszi a kedves szavakat. Most nevetni fogsz (remélem): ebben a történetben minden igaz :). A benne szereplő bolt is valós, Írországban dolgoztam egy csokiboltban - életem eddigi legszebb munkája volt :). (Egy kis segítség: a családmesék címszó alá az igaz történeteket írom, a teljes mértékben kitaláltak az imaginarium címszó alatt laknak.) Köszönöm, hogy olvasol!
VálaszTörlésDrága Chiara, nagyon szépen köszönöm, végtelenül kedves vagy!
VálaszTörlésBocs hogy nem reagáltam, de szabadságon voltam, voltunk a férjemmel. És még nincs netünk. Tévénk sincs . vagy Tv-nk? :-) Nem is tudom hogy jobb leírni. NA de nem is hiányzik, ha csak nem az ilyen kedves blogtársak miatt mint Te is. Köszönöm az eligazítást, akkor ennek megfelelően figyelem az írásaidat. Egyébként a csokibolt miatt nagyon irigykedem.
VálaszTörlés