Valaha a Piazza Marinán dolgoztam, ahová hétvégente is gyakran visszatértem a régiségpiacra. Itt lehet a leginspirálóbb régi fotókhoz jutni; rengeteg palermói képhez, de Olaszország más részeiről is sok fényképet találni. Vasárnap első utunk ide vezetett. Hihetetlen volt az óvárost viszontlátni; szinte könnyekig meghatódtam, annyira jó volt újra látni az utcákat, amiket naponta róttam munkába menet. (Egy ideig az óváros szívében laktam, a katedrálistól két lépésnyire.) Fiatal lánykorom legszebb évei újra kézzel fogható közelségbe kerültek.
kaktuszfüge-szezon van
Sógoromékat éppen sikerült még elcsípnünk másfél napra, mielőtt hazautaztak volna. A munkájuk őket is északra köti. Azért két családi ebéd meg egy nagy közös fagyizás még belefért. Szicíliában a fagyit briósba töltve is lehet fogyasztani; ezt másfelé nem készítik, csak ha szicíliai származású a fagyizó tulajdonosa. Én jó két évig meg sem kóstoltam; a hideg futkosott a hátamon a gondolattól, hogy a fagyitól elázott brióst eszegessem. Aztán megkóstoltam, és ma már ez az igazi fagyi a számomra. A nagycsalád a Recupero fagyizóra esküszik, mindig oda megyünk. (A következő bejegyzésben komoly cukrászati bemutató következik!)
Neked nosztalgia nekem csodálkozás, hogy milyen szép hely! Ahol portékák voltak kipakolva tudtam volna válogatni biztos, szeretem az ilyen vásáros jellegű dolgokat! A kislányod ahogy látom most már megbarátkozott feloldódott egy kicsit. Olyan jó volt nézni ahogy ette azt a nagy adag fagyit!
VálaszTörlésEzek régiségek, nem kacatok, mint nálunk. Ezen a fagyin én is meglepődtem, de nagyon jól mutat!
VálaszTörlés