Tegnap Piacenzában jártunk az Apimell nevű országos méhészeti vásáron. Februártól méhésztanfolyamra járok, ott biztosítottak számunkra kedvezményes jegyeket. A vásár jó alkalom volt arra, hogy beszerezzük a tanfolyam gyakorlati részéhez szükséges maszkot és kesztyűt.
Nálunk újabban mindenki méhész akar lenni, a gyereket is beleértve (a macska még nem nyilatkozott), úgyhogy jó kis családi program kerekedett belőle. A gyerekeknek kialakított játszósaroknak köszönhetően a kicsi haza sem akart jönni. Az előadásokra persze nem tudtam beülni, de így is nagyon jó volt. Kóstoltam galagonya- és borostyánmézet, ez utóbbi volt a vásáron kóstoltak közül a kedvencem. Egyébként a levendulaméz az. Innentől képekben mesélek.
a pavilon elejében a kertészeti vásár foglalt helyet ("mennyi rózsa!")
a tyúkketrecek lakói sajnos nem voltak eladók (csak a ketrecek)
voltak hagymások...
...és dohány, palántánként 4 euróért (a családom valamikor termelte, ezért muszáj volt lefotóznom)...
...levendulastand levendulaszínbe öltözött eladóval...
...egy szerényebb választék gyógyteákból :) ...
...kaptárak...
...védőruhák...
...megismerkedtünk a füstölővel...
...a viaszlappal...
...tapasztalt szülők készültek, hogy ne ölben kelljen cipelni a gyereket...
a kicsi kóstolt, meggyőződött, elcsábult és vásárolt (és azt is megtanultuk, hogy nem a felbontott kóstolóüveget vesszük el vásárláskor, hanem egy bontatlant)
a vásárlás tárgya egyébként mogyorós akácméz, 70% mézhez 30% mogyoróőrleményt adtak
kaptárak gyermeklelkű (ugyanakkor nagy pénztárcájú) méhészeknek (vagy a gyerekeiknek; védőruhából és maszkból is volt gyerekméret)
kaptáram a váram
egyik kedvencünk volt a régi almafajtákat felvonultató stand (ők a márciusi Vidéki Élet-vásáron is ott lesznek Bresciában; hátha sikerül eljutnunk)
bájos volt a csillagalma (nekem inkább virágformájú)
de a rozsdás alma is nagyon tetszett
lehetett kapni tengerihagymát, de a pavilonon kívül akár olajfát is (ez utóbbi felnőtt példány volt, 1300 euróért...)
átmentünk a gasztronómiai pavilonba is
a lassan már közhelynek számító csokiszerszámok is jelen voltak, hiszen közeleg apák napja
borral töltik a bonbonokat
a legszebb toszkán sajtok Garfagnanából
a gyereksarokban a mezőgazdasági technikum mikroszkópjai alatt méheket és virágport lehetett nézni
a kisebbek méhecskéket színezhettek (a felirat szerint az asztal "lefoglalva azoknak a gyerekeknek, akik a méhecskék barátai")
de azért a nagyobbak is elcsábultak
a legjobb móka az ugrálás volt egyik kőlapról a másikra
visszafutva pedig jó volt megérkezni és valakinek a nyakába borulni
újra
és újra
a méhecskéket fel lehetett röptetni a fákra
megcsodálhattuk a méheket
a pici faházban testközelbe kerülhettünk a léppel és a pergetővel
a kijáratnál pedig egy fotókiállítással búcsúztunk a vásártól
most ilyen mézünk van itthon: rododendron (férjem kedvence, bár most nem a legjobbat sikerült venni belőle), gesztenye (húsételen nagyon szeretjük), mogyorós akácméz, lépes akácméz, mézharmat
de a szívemnek legkedvesebbek ezek (s ez már a következő történet...)
